ZsurnálBarátom kifosztja a rendszert
Az egyszeri firkász családapa már csak úgy van, kezd bele lehajtott fejjel vigyorogva a történetbe, hogy az agya egyfolytában (de még álmában is legalább félfordulaton!) azon jár, miként lehetne minél több pénzt csinálni. Arra vágyik, hogy végre ne tudja pontosan – de fillérre pontosan! –, mennyi pénze van a napnak akármelyik szakábanv…
Nagy Koppány Zsolt írása
ZsurnálTavasz
…A hosszú tél után végre újra zöldbe borult a kert, gyönge, könnyű levelek dideregnek az áprilisi bolondos időjárásban. Ha kisüt a nap, ezernyi zümmögő rovar és bogár dolgozik a pitypangon, árvacsalánon. Újra ragad a galaj, csíp a csalán, és mézédes illatával csalogat az orgona…
Lőrincz P. Gabriella írása
ZsurnálA mi kis madarunk
…Kosztolányi költői éberségét nem az élet érdekli, hanem a lét. (Persze a család jól felháborodott, amikor a költő Mariska alakját mintázta meg a Pacsirtában. Ilyen a családok élete.) Az olykor gondterhelt, súlyos, sorsszerű, fullasztó emberi lét, amely máskor önfeledt, könnyed, szabad és fölemelő…
Végh Attila írása
ZöldA kísérleti állatok penitenciája
Egy néhány héttel ezelőtti szövegben volt szerencsém a patkányokhoz kötődő undorral foglalkozni. A megfejtésem a jelenségre ekkor az volt, hogy ezeknek az állatoknak egyszerűen nem tudunk megbocsátani. […] A megbocsátás mégis felmerülhet bennünk, ha felvetjük a kérdést: a patkányokat kísérleti állatnak használjuk…
Sarnyai Benedek írása
ZöldEgy regény megírása teljes embert kíván
Sayfo Omar Budapesten született 1982-ben, arab és politológia szakon végzett az ELTE-n, majd az utrechti egyetemen doktorált. Több közel-keleti országban végzett kutatómunkát, fő kutatási területe az arab média és politika. Első könyve, a Közeli Kelet című riportgyűjteménye 2008-ban jelent meg, majd 2018-ban a szépirodalomban is kipróbálta magát: az Allah tágas földje című regényét tavaly angol nyelvre is lefordították.
Kovács Dániel Gábor interjúja
ZöldBetörni az eposzt (A Dűne mint mediális áttét)
A kulturális antropológusok, folkloristák és hasonló gondolati körökben mozgó emberek egyik kedvelt állítása, hogy jelen civilizációnk mélystruktúráját tekintve nem sokban különbözik az előző korok, vagy akár a primitív ősközösségek kultúrájától…
Hegyi Damján írása
Kaleidoszkóp„a tiszta lelkiismeretnél pedig semmi nincs fontosabb”
Kiss Józseffel Tallián Mariann beszélgetett
Esszencia„Felrajzolják őket egy nagy, üres szövetre”
Csanda Mária írása Györgyi Csaba égből égbe hulló című kötetéről
PremierNincs hazatérés
Részlet Selahattin Yusuf regényéből
Csillagvizsgáló
Minósz és Rhadamanthüsz – így nevezi tréfásan Thomas Mann Varázshegyében a tüdőszanatórium fődoktorait. Az ógörög mítoszok szerint az alvilág bírái ők ketten, s a harmadik Aiakosz. Utóbbi az európai emberek felett dönt az alvilágban, míg Rhadamanthüsz az Ázsiából jöttek felett ítél. Minószé azonban a végső döntés – ő a főorvos a fentnevezett regényben is. Találó névadás. A múlt század első felében még oly gyakran felütötte fejét e kór, mely áldozatait hosszas, lassú haldoklásba vitte. Mintha mindig az alvilág kapujában álltak volna, láztól hevülten bepillantást nyerve az átlagos halottaknak járó Aszphodélosz mezőkre. De persze nem csak átlagos embereket ért el e kór – az ő lelkeiknek az Elüszion járt nyugvóhelyül, s hosszas haldoklásukban bizonyára ebbe nyertek bepillantást.
CsillagvizsgálóTóth Árpád csillagai
1886. április 14-én 17 óra 31 perckor a Kos jegyében álló Nappal született meg Tóth Árpád…
MacskakörömMás a képzelet, és más a képzelődés, ahogy más a beszéd, és más a fecsegés. A képzelődés az élet törvénye szerint működik, és az éhen maradt vágyakat köddel eteti; a képzelet a lét törvénye szerint működik, és amit megteremt, műalkotást, tettet, gondolatot: valódi és igaz.
Weöres Sándor